M. Szolár Judit: István

M. Szolár Judit: István

Szent László a pápai engedélyt kérelmezte István király szentté avatáshoz.

1083. augusztus 20-án VII. Gergely pápa engedélyével Székesfehérváron szentté avatták első királyunkat.

                        

 Rövid leírás az István c. regényből.

  

Két térítő papot küldött I. Ottó, Német-római császár Magyarországra. Géza fejedelem az előző év húsvétján, követe útján kérte a császárt erre. Géza is hivatalos volt a 973-ban összehívott birodalmi gyűlésre Quedlinburgba, ahol Európa jelentősebb uralkodói, vagy azok követei vettek részt. A magyar fejedelem 12 tagú küldöttséget küldött, de sem ő, sem családtagjai nem voltak ott. Ezzel kívánta hangsúlyozni, hogy Magyarország ugyan Európához tartozik, de független más hatalmaktól. Ezen a gyűlésen jelentette be a császár azon óhaját, hogy az érintett országok vegyék fel a nyugati kereszténységet. Géza küldöttei, fejedelmük kérésére, térítőket kértek a császártól, aki örömmel teljesítette óhajukat.

Géza keménykezű fejedelem volt, a magyarság meghonosítására, a központi hatalom megteremtésére törekedett. Miután megszületett fia, Vajk, akit később Istvánnak kereszteltek, Szabolcsot, egy magyar”nemest”, rendelt mellé tanítónak. Szabolcs nem kedvelte sem, Gézát sem feleségét, Saroltot, de a gyermek Vajkot és a nála néhány évvel fiatalabb húgát, Boglárkát, úgy szerette, mint saját gyermekeit. Az évek során mély, tiszta barátság alakult ki közöttük.

A két legkisebb gyermek, István és Boglárka testvéri szeretete példamutató, főleg a mai kor, rohanó világában felnövő fiatalság számára. Mivel Géza tűzön-vízen át véghezvitte akaratát a kereszténység elterjesztéséért, ezért fia mellé először Adalbertet, aki később mártírhalált halt térítés közben, fogadta fel keresztény tanítónak, majd az idősödő Vencel püspököt.

Géza halálát követően, az ifjú István magánéletét, törvényeit, munkásságát és harcait ismerhetjük meg. Először Koppányt kellett legyőznie, szinte még gyermekként, később Gyula nagybátyját „szedte ráncba”, akit elfogatott és börtönbe záratott.

Majd nagy csatában legyőzte Ajtonyt, aki a Tiszántúl korlátlan ura volt. A két rebellis nagyúr legyőzése után, mindkettőjük hatalmas birtokát, Erdélyt és a Körösök vidékét, az országhoz csatolta. Ezzel megteremtette Nagymagyarországot!

Vecelin nem csak a királyi seregek fővezére, de István egyik legjobb barátja volt, aki tudásával, tapasztalatával nagyban segítette István győzelmeit. Vele együtt sikerült megteremteni Géza álmát, az egységes országot és a királyi hatalmat.

A másik barátja Astrik érsek volt, akinek közbenjárása révén koronát kapott a pápától.

Serdülő fiának, Imre hercegnek írt intelmeivel, István uralkodásra nevelte fiát, de egy baleset során Imre herceg meghalt.  Baleset, vagy gyilkosság? Sohasem derült rá fény.

István, fia halála után, magába roskadt. Egyre gyengébb volt, majd az ellene elkövetett sikertelen merénylet végleg ágyba döntötte.

1038. augusztus 15 -én meghalt. Székesfehérváron az általa építtetett bazilikában, helyezték örök nyugalomba, Apja és szeretett fia, Imre herceg mellé.

A szerző honlapja

A könyv megrendelhető itt

Kádár Valéria: Ne nézz többé vissza

Kádár Valéria: Ne nézz többé vissza

Nem könnyű a visszatekintés, mivel mély érzéseim kifejező eszköze volt a versírás. Átsegített a legnehezebb napokon, és emlékként megőrizte a boldog pillanatokat számomra, hogy ne feledjem, voltak olyanok is... 

Az elmúlt húsz évem morzsáit szórom el. A nehezen feldolgozható gyermekkort követő érzelmi hullámzások, Önmagam és a megbocsájtás keresése, miközben utamat szerelmek, és csalódások kísérték. A sok keserű könnyet felszárítja az idő, a nap is kitisztul, s mire felnövünk, meglátjuk az érme mindkét oldalát.

A szerző blogja

Elvira Flores: Vérvörös tetoválás

Elvira Flores: Vérvörös tetoválás

Bob Jones, a veterán, kissé kiégett zsaru, feltápászkodva másnapos kábulatából, egy sorozatgyilkos utáni nyomozás kellős közepébe esik. Kiderül, hogy a halottan talált lány nem az első, akit meztelenül, megkínozva a folyópartra vetettek.

Az idő telik, a nyom kevés. Amit biztosan tudnak az ügyön dolgozó rendőrök, az az, hogy adott egy pszichopata, óramű-pontossággal dolgozó gyilkos. Kiválasztja áldozatát, akit előzőleg feltehetőleg nem ismer. A lányok között nincs sok azonos. Talán a rockzene, ami valamit segíthet, de ez is csak olyan nyom, amivel még nem mennek semmire. A lányokat a férfi, aki elveszi az életüket, valószínűleg csábereje segítségével viszi el valahova, ahol megerőszakolja, megkínozza őket. És csak remélni lehet, hogy gyors halált halnak, és nem maradnak eszméletüknél a kínzások alatt.

Ami a nyomozók segítésére lehet, az nem más, mint a tetoválás. A kínzások során alkalmazott késnyomok megdöbbentően hasonlítanak egy tetoválásra minden lánynál, akit megtalálnak. A regény nem szól másról, mint versenyfutásról az időben. 14 napjuk van a nyomozóknak, mielőtt a gyilkos újra lecsap. Ezalatt az idő alatt kell megkeresniük a kocsmákat, ahol a gyilkos felszedhette áldozatait, vagy a tetoválófiút, aki érdekes rajzokat karcolt a meggyilkolt lányok testére. Nyom kevés, úgy, ahogy az idő is. Az a kérdés csak, hogy még időben elkapják-e a gyilkost.

A könyv elérhetősége

Nora J. Foey: Utolsó Mester

Nora J. Foey: Utolsó Mester

"Ez a történet egy teljesen új birodalomba kalauzolja el az olvasót: az érzések zűrzavaros kavalkádjába, ahol oly sokan eltévedtek már. 

A regényes formában megírt- ezáltal mindenki számára könnyebben befogadható- tanításokban választ találunk számtalan olyan kérdésre, amit ezidáig talán megfogalmazni se tudtunk. 

Egyvalami azonban garantált: a könyv végére mi is közelebb kerülhetünk önmagunkhoz, hiszen mindvégig olyan helyzeteket vonultat fel, amiken a hétköznapi életben sokszor átsiklunk ahelyett, hogy megértenénk s belátnánk a fontosságukat. Így egyfajta gyakorlati útmutató kap mindenki ahhoz a labirintushoz, mely középpontjában önmagára találhat!”


A könyvről bővebben:


http://utolsomester.fontanus.hu/

Megvásárolható: Bookline

Z. Kovács József: Brigádnapló ’52-56.

Z. Kovács József: Brigádnapló ’52-56.

Ki emlékszik a szocialista brigádokra? Ki tudja, mi volt a brigádnapló?

A múlt század ötvenes éveitől majdnem a rendszerváltásig az emberek a munkahelyükön kollektívákat alakítottak. Persze kényszerből, ez volt az irányelv. Brigádoknak nevezték a csoportokat. A tagság igyekezett valami jó nevet felvenni, de sok Tyereskova, Gagarin, Petőfi név megnevezés járta!

A brigád életét kapcsos könyvben, brigádnaplóban örökítették meg. Beragasztották a színházjegyeket, emléksorokat kértek a látogatóktól, fotókat illesztettek az oldalakra. Rajzoltak bele, feljegyeztek üzemi eseményeket, családi történéseket.

Z. Kovács József grafikus egy ilyen képzeletbeli brigádnaplót állított össze. Képek, röplapok, beírások. Mindezt azonban – még egy fordulattal – egyszerűen megrajzolta. Krónika az ötvenes évekről, de nem szövegben, hanem képben. Megelevenednek a kor jellegzetes figurái, történései, a brigádnapló egyszerű, naivan rajongó mondataiban.  A szöveg is rajzolt, mintha irkafüzetet látnánk.

Retro könyv Z. Kovács József munkája. Nagyon tanulságos, ugyanakkor könnyen érthető, jól lapozható. Néhány oldal szemrevételezése után olyan ideológiailag túlfűtött világba érkezünk, ami ma már érthetetlen, felfoghatatlan, de néhány évtizeddel ezelőtt szigorú valóság volt. Akik akkor éltek, visszaemlékezhetnek; a maiak pedig kapnak egy élvezetes képet arról, hogyan is éltek, kellett élniük szüleiknek, nagyszüleiknek.

Józsa Ágnes így ír a könyv bevezetőjében: „Z. Kovács József briliáns rajzoló. Mozdulatai a papíron könnyedek és kifejezők. Bármilyen téma ötlik fel fantáziájában, annak boszorkányos ügyességgel formát is ad. Íme itt egy. Brigádnapló a címe és az ötvenes évek történéseit eleveníti föl.”

A könyvet a Publio gondozta, adta ki elektronikus formátumban.

A könyv adatai: Z. Kovács József: Brigádnapló ’52-56. Budapest, 2012. Elektronikus dok. ISBN: 978-1-4710-8228-3

www.publio.hu

Péter Noel- Simor Olivér Élni ingyen, avagy hogyan hazudoztam körbe a világot

Péter Noel- Simor Olivér: Élni ingyen, avagy hogyan hazudoztam körbe a világot

A könyv szerzői az eltűnt idő nyomába szegődtek. A népszerű fiatal műsorvezető ma is élvezhető módon meséli el eddigi életének történetét. Péter Noel a szokásos életrajzi regényektől eltérően tereli a beszélgetés fonalát, így a könyvírás nem megszokott riportírássá, hanem interaktív alkotómunkává válik.

Mindvégig izgalmas, ahogyan Simor Olivér bemutatja gyermekkorának mesevilágát, kamaszkorának küzdelmeit, - nehéz a kamaszkort ’túlélni’-, és felnőttkorának útkeresését.

Láthatjuk, hogy a gyermeket védő csodaburok hogyan feslik fel az édesanya halálával, milyen heroikus küzdelemben próbálja az édesapa újrateremteni gyermekei számára a családot, melyre még a felnőtt gyermek is bizton támaszkodhat.

A férfivá érés kalandos útjainak elbeszéléséből megtudhatjuk, milyen nehéz annak a férfinak az élete, aki a csábításoknak nem tud ellenállni, aki gyengeségeinek köszönhetően könnyen bajba sodorja szeretteit, barátait. A csínytevések mögött azonban soha nem érezhető gonoszság, gáncsoskodás vagy árulás.

Az eseményekből kiderül, hogy Olivér szerencsésnek mondhatja magát, hiszen mindig akadtak barátok, akik rendületlenül hittek és bíztak benne.

Péter Noel jól találja meg azokat az érzékeny pontokat is, amelyekről kényelmetlen beszélni, de mégis kell.

A kudarcok ellenére Simor Olivérnek sikerült megőriznie töretlen kalandvágyát, majd a népszerűség után közvetlenségét és az emberekbe vetett töretlen hitét.

Ja, és sugárzó, bizakodó mosolyát.

Frei Tamás: A Bankár

Frei Tamás: A Bankár 

Jamaicán a rendőrségi terepjárók már dübörögnek, hogy kézre kerítsék a Magyarországról óriási vagyont "kimenekítő" és a távoli karibi szigeten bujkáló, korrupt pesti bankárt. Az Országos Jelzáloghitelbank elnökének privát gépén irtózatos erejű pokolgépet rejtettek el, és csupán percek kérdése, hogy Magyarország egyik legbefolyásosabb milliárdosát a feleségével együtt a levegőbe repítsék. André, a leszerelt légiós és szerelme, Adrienn e pillanatban fordul rá a genovai főutcára, de a rövid mézesheteknek egy orosz bérgyilkos vet véget, aki már a nyomukban liheg. A Megmentőből megismert André sorsdöntő válaszút elé kerül; cserbenhagyja Adriennt, amint korábbi élete megkísérti? Megtalálja a bankárt, akinek kapzsi mohósága Magyarországot végveszélybe sodorja? És mindezek után vajon visszatalál önmagához, vagy a dühödt bosszú olyan helyekre hajtja, ahonnan már nincs visszaút? Frei Tamás első regénye, A Megmentő, hónapokig vezette a hazai sikerlistákat. A "konspirációs akcióthriller" meghonosítójaként Frei Tamás második sikerkönyvében ismét az "itt és most"-ot tárja fel olvasóinak, torokszorító izgalmak közepette. Fordulatos érzelmi hullámvasúton repít minket az amerikai ultragazdagok csillogó villáitól az Everglades bűzös mocsaráig, a lélektelen emberrablók világvégi rejtekhelyétől a tőzsdecápák konspirációinak fehér abroszos asztaláig, a politika és bűnözés, a bosszú és leszámolás, a hatalmi és szerelmi játszmák terepére, aminek értő és érző ismerője, és amelynek a világa, egy államcsőd árnyékában, sokkal közelebb van a mai Magyarországhoz, mint gondolnánk…

A könyv megvásárolható Libri