M. Szolár Judit: István
Szent László a pápai engedélyt
kérelmezte István király szentté avatáshoz.
1083. augusztus 20-án VII. Gergely pápa engedélyével Székesfehérváron szentté avatták első királyunkat.
Rövid leírás az István c. regényből.
Két térítő papot küldött I. Ottó, Német-római császár
Magyarországra. Géza fejedelem az előző év húsvétján, követe útján kérte a
császárt erre. Géza is hivatalos volt a 973-ban összehívott birodalmi
gyűlésre Quedlinburgba, ahol Európa jelentősebb uralkodói, vagy azok követei
vettek részt. A magyar fejedelem 12 tagú küldöttséget küldött, de sem ő, sem
családtagjai nem voltak ott. Ezzel kívánta hangsúlyozni, hogy Magyarország
ugyan Európához tartozik, de független más hatalmaktól. Ezen a gyűlésen
jelentette be a császár azon óhaját, hogy az érintett országok vegyék fel a
nyugati kereszténységet. Géza küldöttei, fejedelmük kérésére, térítőket kértek
a császártól, aki örömmel teljesítette óhajukat.
Géza keménykezű
fejedelem volt, a magyarság meghonosítására, a központi hatalom megteremtésére
törekedett. Miután megszületett
fia, Vajk, akit később Istvánnak kereszteltek, Szabolcsot, egy magyar”nemest”,
rendelt mellé tanítónak. Szabolcs nem kedvelte sem, Gézát sem feleségét,
Saroltot, de a gyermek Vajkot és a nála néhány évvel fiatalabb húgát,
Boglárkát, úgy szerette, mint saját gyermekeit. Az évek során mély, tiszta
barátság alakult ki közöttük.
A két legkisebb
gyermek, István és Boglárka testvéri szeretete példamutató, főleg a mai kor,
rohanó világában felnövő fiatalság számára. Mivel
Géza tűzön-vízen át véghezvitte akaratát a kereszténység elterjesztéséért,
ezért fia mellé először Adalbertet, aki később mártírhalált halt térítés
közben, fogadta fel keresztény tanítónak, majd az idősödő Vencel püspököt.
Géza
halálát követően, az ifjú István magánéletét, törvényeit, munkásságát és
harcait ismerhetjük meg. Először
Koppányt kellett legyőznie, szinte még gyermekként, később Gyula nagybátyját
„szedte ráncba”, akit elfogatott és börtönbe záratott.
Majd nagy csatában legyőzte Ajtonyt, aki a
Tiszántúl korlátlan ura volt. A két
rebellis nagyúr legyőzése után, mindkettőjük hatalmas birtokát, Erdélyt és a
Körösök vidékét, az országhoz csatolta. Ezzel megteremtette Nagymagyarországot!
Vecelin nem csak a királyi seregek fővezére,
de István egyik legjobb barátja volt, aki tudásával, tapasztalatával nagyban
segítette István győzelmeit. Vele együtt sikerült megteremteni Géza álmát, az
egységes országot és a királyi hatalmat.
A másik
barátja Astrik érsek volt, akinek közbenjárása révén koronát kapott a pápától.
Serdülő
fiának, Imre hercegnek írt intelmeivel, István uralkodásra nevelte fiát, de egy
baleset során Imre herceg meghalt.
Baleset, vagy gyilkosság? Sohasem derült rá fény.
István,
fia halála után, magába roskadt. Egyre gyengébb volt, majd az ellene elkövetett
sikertelen merénylet végleg ágyba döntötte.
