M. Szolár Judit: István

M. Szolár Judit: István

Szent László a pápai engedélyt kérelmezte István király szentté avatáshoz.

1083. augusztus 20-án VII. Gergely pápa engedélyével Székesfehérváron szentté avatták első királyunkat.

                        

 Rövid leírás az István c. regényből.

  

Két térítő papot küldött I. Ottó, Német-római császár Magyarországra. Géza fejedelem az előző év húsvétján, követe útján kérte a császárt erre. Géza is hivatalos volt a 973-ban összehívott birodalmi gyűlésre Quedlinburgba, ahol Európa jelentősebb uralkodói, vagy azok követei vettek részt. A magyar fejedelem 12 tagú küldöttséget küldött, de sem ő, sem családtagjai nem voltak ott. Ezzel kívánta hangsúlyozni, hogy Magyarország ugyan Európához tartozik, de független más hatalmaktól. Ezen a gyűlésen jelentette be a császár azon óhaját, hogy az érintett országok vegyék fel a nyugati kereszténységet. Géza küldöttei, fejedelmük kérésére, térítőket kértek a császártól, aki örömmel teljesítette óhajukat.

Géza keménykezű fejedelem volt, a magyarság meghonosítására, a központi hatalom megteremtésére törekedett. Miután megszületett fia, Vajk, akit később Istvánnak kereszteltek, Szabolcsot, egy magyar”nemest”, rendelt mellé tanítónak. Szabolcs nem kedvelte sem, Gézát sem feleségét, Saroltot, de a gyermek Vajkot és a nála néhány évvel fiatalabb húgát, Boglárkát, úgy szerette, mint saját gyermekeit. Az évek során mély, tiszta barátság alakult ki közöttük.

A két legkisebb gyermek, István és Boglárka testvéri szeretete példamutató, főleg a mai kor, rohanó világában felnövő fiatalság számára. Mivel Géza tűzön-vízen át véghezvitte akaratát a kereszténység elterjesztéséért, ezért fia mellé először Adalbertet, aki később mártírhalált halt térítés közben, fogadta fel keresztény tanítónak, majd az idősödő Vencel püspököt.

Géza halálát követően, az ifjú István magánéletét, törvényeit, munkásságát és harcait ismerhetjük meg. Először Koppányt kellett legyőznie, szinte még gyermekként, később Gyula nagybátyját „szedte ráncba”, akit elfogatott és börtönbe záratott.

Majd nagy csatában legyőzte Ajtonyt, aki a Tiszántúl korlátlan ura volt. A két rebellis nagyúr legyőzése után, mindkettőjük hatalmas birtokát, Erdélyt és a Körösök vidékét, az országhoz csatolta. Ezzel megteremtette Nagymagyarországot!

Vecelin nem csak a királyi seregek fővezére, de István egyik legjobb barátja volt, aki tudásával, tapasztalatával nagyban segítette István győzelmeit. Vele együtt sikerült megteremteni Géza álmát, az egységes országot és a királyi hatalmat.

A másik barátja Astrik érsek volt, akinek közbenjárása révén koronát kapott a pápától.

Serdülő fiának, Imre hercegnek írt intelmeivel, István uralkodásra nevelte fiát, de egy baleset során Imre herceg meghalt.  Baleset, vagy gyilkosság? Sohasem derült rá fény.

István, fia halála után, magába roskadt. Egyre gyengébb volt, majd az ellene elkövetett sikertelen merénylet végleg ágyba döntötte.

1038. augusztus 15 -én meghalt. Székesfehérváron az általa építtetett bazilikában, helyezték örök nyugalomba, Apja és szeretett fia, Imre herceg mellé.

A szerző honlapja

A könyv megrendelhető itt