2010. november 24., szerda

Leila Leslie: Márványkavicsok

Leila Leslie: Márványkavicsok

Egy tucat nem mindennapi, érdekes, a valóságból merített történet, krimibe ágyazva, csipetnyi misztikummal, szerelemmel fűszerezve.

Mi köze van a római császároknak egy mindenen és mindenkin átgázoló ember halálához?

Mi lesz a következménye ha egy vidéki kisváros kórházában pénz és időhiány miatt elmarad a felújítás?

Mire vigyázzunk, amikor egy luxusjachton vacsorázunk volt osztálytársainkkal?

Miért jobb a piacon messzire kerülni a szokásosnál jóval dagadtabb gyümölcsöket?

Lehet egy csodaszép trópusi szigeten más, mint napfény, tenger és szerelem, vagy ez is csupán illúzió?

Miképp tehet szegénnyé egy vidéki sofőrt egy zsák bankó?

Hogyan menthetők meg régi értékeink?

Vajon, ki kerül ki győztesen a szomszédok ősi párviadalából?

Miért vigyünk még egy hosszú hajóútra is inkább friss árut a mirelit helyett?

Milyen egy méhész világa egy kívülálló szemszögéből?

Mit rejtegethet egy elhagyatott padlás, és a külvilág egy csillagfényes karácsonyi estén?

Ilyen és ehhez hasonló „sorsfordító” kérdésekre kaphatunk választ a szórakoztató novellákból. Szerencsére ezen megdöbbentő és képtelen históriák között időnként egy kedves lány kalauzolja az olvasót, így talán nem is olyan fájdalmas megállapítani: „Ez teljesen nonszensz!"

2010. november 18., csütörtök

Dia Cavallis: Estella

Dia Cavallis: Estella

Magyarország első spirituális kalandregényében, az Estellában minden együtt van, ami az igazán 'felhőtlen' szórakozáshoz kell. Az Estella egy krimi és egy évszázadokon átívelő szerelmi történet misztikus ötvözete, melyben a kérdések mellett végre válaszokat is találsz.

Az Estella dinamikus, pörgős világában egy rejtélyes bűncselekmény történik a salisbury-i katedrális alatti barlangrendszerben, a nyomozók értetlenül állnak az eset előtt. Eközben New Yorkban Vin Burns érdekes megbízást kap: Európában kell felkutatnia egy középkori, nagyon értékes kéziratot.

A szálak meglepő módon egy lányhoz vezetnek, Budapestre. Vajon ez a lány Estella?

A regény egy mágikus földrajzi és lelki utazás - mely során Estella kalandjaiban az ókori mitológia és fantázia világának lényei kelnek életre -, meglepő végkifejlettel. Az Estella sokféle módon segíthet egy kicsit elemelkedni a valóságtól, és számos üzenetet rejt valamennyi ember számára. Ha el akarsz szakadni a mindennapok őrületétől, ha válaszokat keresel, vagy csak egyszerűen szórakozásra vágysz, éld át Te is az Estella nyújtotta kihagyhatatlan élményt.
 
Részlet a könyvből:
 
"Eközben az altemplomban a Lány visszatért a meditációs állapotból. Mintha álomból ébredne, derűsen, mosolyogva nézett Vinre.
– Ugye, megmondtam, hogy megszerezzük, szívem? – kérdezte a szeme, de Vin arckifejezését látva torkára fagyott a szó.
És ekkor meghallotta ő is az iszonyú dübörgést, amely közvetlenül a fejük felett, egyre sürgetőbben dobolt. A zsigereiben érezte, hogy érte jöttek. Akármik is ezek, de őt akarják! Egy sós könnycsepp gördült le az arcán, amikor Vinre nézett:
– Értem jöttek! – kiáltotta neki, mert a dübörgés már mindent elborított.
– Nem hagyom, hogy bántsanak! – üvöltötte a Férfi, átölelve őt.
A Lány lassan elkezdte ingatni a fejét:
– Nem, nem! Nem tudsz tőlük megvédeni! Hát nem érted? Ezek nem ebből a világból valók!"
 
További információ az íróról és a könyvről

2010. szeptember 21., kedd

Gina Rossi: Minden ágy Rómába vezet? (A könyv keresi kiadóját!)

Valós történet egy átlagos magyar nőről, aki élte az átlagos magyar nők átlagos életét. Ám 46 évesen feje tetejére állt körülötte a világ, élete 180 fokos fordulatot vett: lefogyott 20 kilót, szemüvegét kontaktlencsére cserélte, haját szőkére festette, divatos, fiatalos ruhákat vett magának, megtanult olaszul, és az itáliai hímneműekre specializálódva belevetette magát a pasizásba. Beleszerelmesedett a napfényes Olaszországba, Rómába, nyaralásairól, kis kiruccanásairól visszatérve egyre inkább megerősödött benne a hit, hogy ott szeretne élni és dolgozni. Aztán 50 évesen, négy évnyi „megyek Olaszországba” mondogatás után becsomagolt, most vagy soha..Ma Rómában él, és dolgozik.

Erről a testi – lelki átalakulás mikéntjéről, az évekig tartó kitartó vágyakozásról, az álmokról, olasz -, és magyarországi kalandokról, örömökről, könnyekről, csalódásokról, a külföldi munkakeresés buktatóiról, kudarcokról, sikerekről, a beilleszkedésről egy idegen országban, az olasz szokásokról, na és persze az isteni, vagy éppen görénytermészetű olasz pasikról szól a történet, vidám stílusban, nem hanyagolva el a pikáns szexuális részleteket sem.

A könyv kiadót keres!

2010. szeptember 8., szerda

Juhász Anikó: Emberi nevek, állati történetek

Juhász Anikó által írt, és magánkiadásban megjelentetett mesekönyvben gyerekszívhez szóló, fordulatos mesék szerepelnek verses formában. A történetek egyszerűek, a mondanivalójuk mégis elgondolkodtató: barátkozásról, pozitív gondolkodásról, az élet értékeiről szólnak.

Az állatszereplők emberi nevet kaptak (Levente, Ákos, Bali, Réka, Peti), ami által még közvetlenebbül szól a könyv minden ilyen nevű olvasóhoz, hallgatóhoz.

Az első mese a kis rozmárról szól.
"Rozmár apó érzete jó,
Fia ősi vérből való.
Így hát az lett becses neve,
Levente, a rozmár csemete.”

Majd Ákosról, a hófehér táltosról, Baliról, az erős és állhatatos maciról, Rékáról , az elvarázsolt békáról olvashatunk. Peti jeti története zárja a könyvet, róla többek között ezt érdemes tudni:

"Békés jeti családban született meg Peti,
De furcsa adottság adatott meg neki,
A karddal már gyerekként igen jól bánt,
Mikor társai még csak majszolták a banánt."

Főleg 6 éven felüli gyerekeknek ajánljuk, de a tapasztalatok alapján a kisebbek is nagyon élvezik.

Kapható a Líra könyvesboltokban, a Bookline-on, az Auchanban, de terjeszti a Könyvtárellátó Kht és egyre több más kereskedő.

A könyvről és a szerzőről bővebb információ itt

2010. augusztus 24., kedd

Inczédy Tamás: A zsonglőr

Hogy megnyerje, mindent elveszített


A zsonglőr – Inczédy Tamás könyve

'...Itt nem maradhatok! Kijön a ház ura elszívni egy cigarettát, és ráeszmél, hogy alaposan fel van szarvazva. Már pirkad, ha nem bentről vesznek észre, akkor kintről. Itt állok egy szál micsodában. Akkora tömeg fog ideseregleni, hogy beszédet mondhatok. Második emelet. Nagy levegő. Ugrottam.

Nem tört semmim. A talpam iszonyatosan fájt az ütéstől. Nem üvölthettem. Ez szép, villant át az agyamon, a testem igazán kap mindenből mostanában. Miért kell a polgári házaknak ekkora belmagasság? Futásnak eredtem. Egy ismeretlen városrész utcáin szaladtam himbálózó pénisszel. Munkába tartó álmos emberek fordultak utánam, kíváncsi, meghökkent arcok. Zakatolt az agyam, mit és hogyan? Biztosan csak álmodom ezt az egészet, megpróbáltam fölébredni. Nem álmodtam. Akkor mi legyen? ..."

(Részlet Inczédy Tamás „A zsonglőr” című kötetéből)
 
A szerző ajánlása:
 
Ajánlom ezt a könyvet mindazoknak, akik szerelmi bánattal küszködik végig hétköznapjaikat. Ajánlom azoknak, akik nem hajlandók saját belső hangjukra hallgatni és inkább hazugságban élik le életüket. Azoknak akik halogatják a nagy döntést.

És azoknak is ajánlom ezt a könyvet, akik saját maguk mernek lenni ebben a világban.
 

2010. augusztus 6., péntek

Dörnyei Katalin: Út egy békés világhoz - Az Alapvető Emberi Értékek

Mindig is érdekeltek a lélek rejtelmei. Több mint húsz éve keresem a válaszokat arra, hogy ki vagyok valójában, mi a földi életem célja. Ez idő alatt sok mindent megtapasztaltam, és megértettem önmagamról, de úgy éreztem, hogy mégsem eleget.


2008-ban váratlan fordulatot vett az életem, mert elindultam egy számomra eddig még ismeretlen úton. Akkor még nem tudtam, hogy pontosan hova tartok, csak egyszerűen a lelkem hangját, a megérzéseimet követtem. Így jutottam el Sathya Sai Babához, aki Indiában él, és alapítója az Alapvető Emberi Értékek Oktatási Programnak.

Melyek az alapvető emberi értékek? Miért fontos, hogy minél fiatalabb korban megismertessük a gyermekekkel? Hogyan alkalmazzuk ezeket mindennapi életünkben, emberi kapcsolatainkban, munkahelyünkön? Olyan nagy szükség van ezen elvek széleskörű terjesztésére, hogy a szerző létrehozott egy alapítványt, amelynek célja az alapvető emberi értékek oktatása. 

A könyv pillanatnyilag csak kéziratban létezik, és keresi azt a kiadót, amelynek fontosak azok az értékek, melyektől embernek nevezhetjük magunkat.

2010. július 21., szerda

Szöllősi Györgyi Shakti: Szex és titok - Keribredso tudja

Csajos sztori sok tanulsággal. A könyv Kerekes Linda – Keri – útkereséséről szól. A lány túl van sok csalódáson és kudarcon, belefáradt már a „pasizásba” és szingli létbe, végre társat szeretne maga mellé. Két barátnőjével szakadatlan keresik a megfejtést, hogyan lehetne megtalálni az igazit. Beiratkozik egy agykontroll-tanfolyamra, és eldönti, hogy ezentúl megpróbál mindent a pozitív gondolkodás jegyében tenni. Úgy tűnik, minden kívánsága valóra válik, ahogy alkalmazni kezdi az életében ezeket a „teremtő gondolatokat”, egyedül Balázsnál, a szomorú szemű, halk szavú művészléleknél látszik hiábavalónak minden optimizmus és „vuduzás”… Közben felbukkan a színen egy határozott szépfiú is... Hogy végül ki lesz a befutó, előbb-utóbb az is kiderül.

2010. március 30., kedd

Juhász Júlia: A tetthely beszél

A mai modernnek nevezett világban hajlamos az ember a múltról általánosításokba burkolt képeket alkotni és aszerint ítélni. Kevés ember veszi a fáradtságot, hogy a történelemkönyvek adta tudás mögé ássa magát, és ne csak annyit tudjon, hogy a XX. század ötvenes éveiben volt az egypártrendszer legsúlyosabb személyi kultusza meg egy forradalom, hanem hogy a hétköznapi ember miként élt, örült, tanult, dolgozott. E könyv nagyszerű betekintés nyújt a háború utáni Magyarország munkásainak életébe, megmutatja azt, hogy a jelenlegi nehézségekhez képest sokszorta problémásabb napi élet ellenére miképpen lehetett megőrizni, megtanulni az emberséget a tisztességet. Rajačič György nyugalmazott rendőr alezredes Juhász Júliával történt találkozásaiból született ez a portré. Embermesék kelnek életre a könyvben egy ma nyolcvannyolc éves férfi életéből, aki hatelemis végzettséggel lett rendőrnyomozó, aztán jogi diplomát szerzett, és főiskolán tanította a nyomozás fortélyait. Egy nagyszerű volt rendőrnyomozó életének epizódjain keresztül ad képet arról a világról, amiről a mai embereknek már nincs sok emléke, és ami van az is politikai felhangokkal átszőtt felületes tudásra épül.

Rajačič György gyermekkorától vezeti végig az életét, nem összefüggő életrajzként, hanem mint egy családi fotóalbum képeihez fűzött gondolatvillanások sorozataként az írónő. A volt nyomozó múltba homályosult pillantásán keresztül kaphatunk képet egy a legnehezebb szegénységben is boldog családról, ahol a lakbér nemfizetése miatti költözések és önkényes lakásfoglalások olyan napi rutinként és már-már vicces kalandszámba eseményként jelentkeztek, ahol az olvasó szíve a nevetve egyszerre szorul el a pénztelenség miatt e napi harcot vívó édesanya furfangjai láttán.

Nagyszerű példaképként jelenhet meg a ma embere előtt az a kitartás és egyszerűség, amellyel egy az élet minden területén becsületes emberré tudta nevelni gyermekeit. Mint ahogy Rajačič György is példakép lehet mind a ma rendőrei, mind mindenki más számára is egyaránt, hiszen akármerre is sodorta az élet a tisztesség mindig minden helyzetben a legfontosabb vezérlő elv volt számára.

Aktív rendőrként különösen érdekes olvasni azt a hozzáállást, amivel a bűncselekményeket és az elkövetőket megközelítette, hiszen a mai emberek elméjében a „régi rendszer” rendőrei mint a politikát mindenáron, tűzzel-vassal kiszolgáló egyenruhásként jelennek meg. Rendkívül izgalmas olvasni az akkori idők bűncselekményeiről, elkövetőiről és rendőreiről, és nagyon különös meglátni e régi történetekben a ma problémáit. A szegénység és a társadalom perifériájára sodródott réteg kriminalizálódása, elkövetési magatartásaik, módszereik sok esetben párhuzamba állíthatóak a ma bűnügyi híreivel. Elgondolkodtató arról olvasni, hogy bizonyos területeken nem fejlődik, fejlődött olyan iramban a társadalom, mint ahogy az a köztudatban él.

Külön érdekességet jelenthetnek az akkori rendőri munkát bemutató részek, amelyekben csodálkozva döbben rá az ember, hogy a mindennapi nyomozásokat végző nyomozók akkor is ugyanolyan hétköznapi emberek voltak mint ma, akik hivatásként szerették , amit csináltak és a legkevésbé sem húzható rájuk a politikától átszőtt rendszerkiszolgáló fegyőr képe.

Ők csak tették a dolgukat és a kor technikai adottságainak megfelelően igyekeztek azt a lehető legjobban elvégezni. Az egyes bűncselekmények nyomozásainak bemutatása során gyakran érezheti azt az olvasó, hogy nem az 50-s évekről, hanem napjaink bűneseteiről olvas.

Rendkívül beszédesek Rajačič György szavai „– A tetthely beszél. Mindig ez volt az alapelvem. Az én feladatom, hogy a helyszint kivallassam. Ha ettől eltérek, az időfecsérlés, és az időfecsérlés több mint bűn: hiba. Saját magamnak kell átélnem, mi történhetett a postakocsi végállomása és a Rózsa utcai postahivatal közötti útvonalon. Megtudtam, hogy a szóban forgó jármű indulási ideje tizennyolc óra. Ott voltam hát a Keleti pályaudvarnál délután hatkor, és állomásról állomásra követtem kerékpárommal a Rába tehergépkocsi útját. Ahol a postakocsi megállt, ott én is leállítottam a bringámat, és a falnak támaszkodva – mintha várnék valakire – figyeltem, hogy a postakocsi és a postafiók között mi történik.” A postakocsirablás mellet több más nagyon érdekes eset bemutatása által kaphatunk képet az akkori gondolkodásról és szemléletről.

Mindenki számára különleges olvasmány lehet, akit érdekel a nem olyan távoli múlt embereinek élete, vagy akit érdekel nyomozások, a nyomozók a mindennapi ember számára mindig kicsit misztifikált titokzatos világa gondolkodása.

Egyszerre mesél és tanít, mesél arról, hogyan lehet embernek maradni akkor is amikor a körülmények mind ez ellen mozdulnak, és hogyan élt gondolkodott a történelemkönyvek által sosem említett egyszerű ember, aki mégis példát tud mutatni mindenki számára arról, hogy mindenki számára van esély és lehetőség és igenis meg lehet őrizni az élet, a karrier minden fordulójában önmagunkat.
 
A könyvajánlót írta: Varga Péter
Kiadja: Gondolat Kiadó

2010. március 1., hétfő

Tompa Andrea: A hóhér háza

A hóhér háza Kolozsvár regénye, melyben a közelmúlt romániai diktatúrájának mindennapjai elevenednek meg egy kamaszodó lány szemével. Erdély sokféle közege, zavaros származások és előítéletek, amelyben egy kamasz próbál eligazodni, igazságot tenni és (túl)élni.

Részlet a könyvből:
"Reggel óta kint állt az utcán, a nyitott ablak előtt, Mint ’74 júliusában, jutott eszébe, árvízkor, amikor még itt laktak és combig ért a víz az egész utcában. Csodás árvíz volt, emlékezett a didergő lány, hároméves volt, a Dohány utcában hömpölygött a sáros folyó – de melyik?, a Szamos?, vagy a Malomárok? –, a zuhogó esőben döbbenten ült a kapuban a nagyapja nyakában. Nagyidő van – mondta nagyapa, mintha néma tanúi lennének a valószerűtlen bibliai eseménynek, amelynek tehetetlenül meg kell adniuk magukat, mert a hatalmas árvíz mindjárt elsodorja őket is, a házat és az egész várost. Az utca felőli ablak akkor is nyitva volt „a frontra”, ahogy nagymama mondta, és most is nyitva állt, a lány üres gyomra pedig remegett az izgalomtól, mint akkor, mert a három ablakot csak reggelente nyitották ki, hogy szellőztessenek, egyébként még nyáron is csukva tartották. Belátnak, meglátják, hogy varrok, vagy hallgatóznak az ablak alatt, hogy miről beszélünk, meg hogy pesti vendégek vannak nálunk, meg hogy magyarul beszélünk, vagy kávét iszunk, fűzte tovább szigorúan nagymama, s ahogy az idő telt, egyre több félnivalót sorolt, ezért csak rendkívüli alkalmakkor nyílt ki a frontablak, amikor nagyidő volt, mintha nem is emberkéz nyitná belülről, hanem maga az idő, a feltartóztathatatlan utcai idő, mintha valóban a front húzódna itt, mint a háború alatt Tordán vagy most éppen a Dohány utcában, mert a házban bent nem is létezett idő, ott mintha megállt volna egy délelőtti lipisteskedéssel, csak odakint, az egyirányú utcában telt, s a háromablakos ház, omladozó falával együtt kívülről mintha maga lett volna a front, amit tartani kellett, belülről mindig lőállásba állni és megvédeni."

2010. február 15., hétfő

Déry Zoltán: Magyar sors – magyar tragédia (?)

Fontos kérdéseket fogalmaz meg az író, amelyek előb-utóbb mindannyiunkban felmerülnek:
Mit jelent magyarnak lenni? Talán azt, ha valaki szívvel-lélekkel magyarnak érzi magát? Itt születtünk, ezért érdekel, honnan jöttünk, hová tartunk, és érdekel az, hogy mi a nemzet múltja és jövője? Mi is az a nemzet? Nem könnyű erre válaszolni, hiszen meghatározhatják objektív és szubjektív tényezők is. Objektív, mert akaratunktól függetlenül beleszületünk egy közösségbe, amelynek jellemzőit készen kapjuk: öltözet, ételek, nyelv, zene formájában. Szubjektív, mert felnőtt, önálló lényként tudatosan állást kell foglalnunk: azonosulunk-e ezekkel, vagy elutasítjuk. A nemzethez tartozás legfontosabb kritériuma a haza, vagyis az együvé tartozás érzése, szoros érzelmi szálakkal kötődés a Föld nevű bolygó egy konkrét pontjához.
Honnan jöttünk? Származásunkra vonatkozóan több elmélet is létezik:
a.) sumér-magyar rokonság – legfőbb érv az összehasonlító nyelvészet.
b.) kettős honfoglalás – korábban már éltek itt onogurok az avarok uralkodása alatt (elő-magyarok) Ezt arra alapozzák, hogy Árpád bejövetele előtt már 100-200 évvel léteztek magyar földrajzi elnevezések (helység, víz és hegynevek)
c.) finnugor elmélet – hivatalos, elfogadott elmélet, amely a nyelvi gyökerek azonosságára épül.
Hogyan alakult a magyarság helyzete a honalapítástól Trianonig, a magyarság legnagyobb tragédiájáig?
Honalapítással a lovas nomád életmódnak leginkább megfelelő területet választották őseink, majd Szent István által behívott, és keletről menekültként önként érkező törzsek jöttek, és asszimilálódtak a már itt élő magyarságba. Mátyás idején, a XV. század végén az ország népessége egyértelműen magyar volt. A mohácsi csatavesztéssel járó borzalmas pusztulást soha nem lehetett helyrehozni, az ország kiürült területein idegen népcsoportok telepedtek le, akiket később (1848-49) a Habsburgok ellenünk fordítottak, vagyis politikai státuszt, önállósulást és elszakadást követeltek. Ez egyenes út volt Trianonhoz, Magyarország feldarabolásához.
Miért Trianon a magyarság legnagyobb tragédiája? Az I. Világháborút az európai hatalmak ellentéte robbantotta ki, Magyarországnak nem volt érdeke, ezért akkori miniszterelnökünk, Tisza István hiába tiltakozott a hadüzenet ellen, mégis a háború végén hazánkat sújtották legkeményebben. A szlovákok Felvidéken, a szerbek Délvidéken, a románok Erdélyben kimondták az adott területek elszakadását Magyarországtól. Az új határok mögé került magyarságot durván elnyomták, asszimilációra kényszerítették. (A könyv kitér ezen szomszédaink vitatható elméleteire, amelyekkel jogot formáltak az általuk igényelt területekre.)
Az elszenvedett igazságtalanságok korrigálásának reménye miatt sodródtunk bele ismét egy általunk nem kívánt háborúba a németek oldalán, mely vereséggel zárult, és végül nem sikerült visszakapnunk nemzetünk elszakított 1/3-át. A kommunista uralom alatt tilos volt nyíltan beszélni minderről, így vált tartóssá az „igazságos béke” legendája.
Nemzeti tudatzavar: Hogyan jutottunk idáig?
A magyarság történetében többször adódtak mélypontok, amik próbára tették a nemzet életerejét. (pl. tatárjárás, 150 éves török megszálllás, Habsburg-uralom, 1848-49-es szabadságharc elbukása, trianon: ország és nemzetcsonkítás, II. Világháború pusztítása), de mindig sikerült talpra állni. A kommunista világhatalom által támogatott Rákosi-féle diktatúra ellen kirobbant nemzeti felkelés ugyan kiváltotta az egész szabad világ csodálatát, de a szabadságharcot végül leverték, és a folytonos megújulás képessége innentől megszakadt.
A szocializmiusban kilátástalanság, beletörődés uralkodott, majd öszeomálsát követően a „rendszerváltás” nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A korábbi hatalom képviselőit egy letűnt kor iránt nosztalgiát érzők többször is visszaszavazták, mások viszont váltani akartak – a magyarság tehát két táborra szakadt. A romló megélhetési viszonyok, anyagiasság, közösségi kapcsolatok megszakadása befelé fordulást eredményezett. Nyelvünk tisztasága megkopott, a nemzet fogyása felgyorsult. Szomszédainknál szilárd, célratörő az összetartás, nálunk önmagunk feladása, és nemzeti tudatzavar jellemző.

A 24. órában vagyunk. Mi lehet a kivezető út? Hogyan oldjuk fel a nemzeti tudatzavart? A válaszokat mielőbb meg kell találnunk. Magyarország sorsa iránt felelősséget érző minden honfitársnak fontos olvasmány lehet ez a könyv.

„Ébredj hazám, mert ha most nem ébredsz,
Soha többé nem lesz ébredésed.
S ha ébredsz is, annyi időd lesz csak
Míg nevedet sírkövedre vésed.
(Petőfi Sándor: A nemzethez)

2010. január 25., hétfő

Pintér János Zsolt: Lovasvágta


"Ez a történet Dzsingisz kán két hadvezérének Szübeetejnek és Dzsebének a hadjáratát meséli el. Dzsingisz kán elküldte őket, hogy élve vagy holtan, de fogják el a menekülő horezmi sahot."
"- Aki segít nektek, azt kíméljétek, aki hajlandó szolgálni minket, azt lássátok el szolgálnivalóval, aki elismeri hatalmunkat, adjatok annak hatalmat. Ha a sah sereggel vonul elétek, verjétek szét a seregét. Ha a sah tornyos-bástyás városba húzódik, amely bezárta előttetek a kapukat rontsátok le annak falait, s csak hírmondókat hagyjatok.
Ha a sah befut az erdőbe, egyenként rázzátok meg a fákat, hogy lepotyogjon az ágak közül. Ha a sah, mint a halak megül a folyó fenekén, legyetek háló, ami kihalássza onnan. Ha a sah a sivatagba menekül, menjetek utána, szitáljátok át a homokot és emeljetek fel minden követ, hátha ott rejtőzik. Ha a sah szárnyakat növeszt és felrepül az égmagosba változzatok sólymokká és szaggassátok szét. Ha a sah, mint a mormota bebúvik a földbe, legyetek ásó, ami kiforgatja onnan."
'Amikor teljesítették megbízatásukat Dzsingisz akarata tovább űzte őket. Megparancsolta, hogy folytassák a háborút, menjenek, győzzenek le minden népet és keressék meg a Végső-tengert."
Végül eljutottak Magyarország kapuihoz.
"Én, a kán, az emberek ura csodálkozom rajtad magyarok királya, hiszen már negyvenszer üzentem neked, de te egyszer se válaszoltál?A keleti végtelen tengertől minden az enyém, s most itt állok országod kapui előtt. Ezért fogadj el uradnak, gyere, hódolj meg előttem, igyál a mi fekete kumiszunkból és cserébe neked adom a napnyugati országokat, mind a Végső-tengerig."

2010. január 20., szerda

Könyvajánló blog

Kedves Látogató!

A könyvajánló blog a Könyvajánló szerves része. Az ajánlók kinőtték a régi helyet, ezért létrehoztam ezt a blogot. Így új formában, átláthatóbb módon tudom bemutatni hazai szerzőink frissen megjelent, új könyveit (természetesen a szerzők engedélyével). Igyekszem a könyvajánlókat rendszeresen frissíteni. Ha szeretne minden új bejegyzésről azonnal értesítést kapni, regisztráljon a rendszeres olvasók közösségéhez.

Tartson velünk itt is: Facebook


Rosta Gábor: A városi tanya


A napjainkban oly divatos kifejezésekről, mint környezettudatosság, fenntarthatóság ma már egyre több helyen hallunk, olvasunk, ám a legtöbben gondban vagyunk, hogyan is fogjunk hozzá életünk átalakításához a fentiek jegyében. Ehhez nyújt segítséget A városi tanya, amely gyakorlati példákon keresztül mutat be a sok apró lépést, lehetőséget, amelyek közelebb vihetnek a környezettudatos, takarékos, egészséges élethez. A könyv célja elsősorban a gondolatébresztés, rámutatni, hogy mennyi mindent tehetünk mi magunk is önmagunkért, a szűkebb környezetünkért, a Föld nevű bolygóért.

A könyv szól a városi embernek, aki néhány cserép és virágláda segítségével egy panellakásban is virágzó bab- és koktélparadicsom kertészetet teremthet, vagy elhagyott grundokon gerilla-kertészkedhet. Szól azoknak, akik kipróbálnák, milyen buja és hasznos vegetáció hozható létre a hétvégi telken, ami sokkal többet jelent így, mint néhány díszfát, gyomok huzigálását és fű növesztését. Szól azoknak, aki a városok élhetetlensége miatt az utóbbi időszak kivándorlási hullámában kertes házba költöztek az agglomerációban, ahol a pázsitgondozás helyett olyan élettel teli környezetet alakíthatnak ki, amiben megjelennek a sünök és a mókusok, ahonnan finom, saját élelem kerül asztalukra, s ami hatalmas örömforrást jelent gyermekeiknek is.

2010. január 18., hétfő

Dr. Krakkói: Czifra bűnügyek


A könyv egy új magyar valóságkrimi műfaját képviseli. Tartalma 12 bűnügyi "villám-novella", 12 tragikus emberölés igaz, de anonim módon feldolgozott története. 12 áldozat megrázó üzenete a túlvilágról, a róluk olvasó szerencsés túlélőknek, remélve, hogy meghallják az intelmüket: ÉLNI ÉS ÉLNI HAGYNI! Szellemi emlékük az élet-halál harcának izgalma mellett komoly tanulságul szolgál, hogy ne váljunk kiszolgáltatott áldozati bárányokká, kerüljük az erőszakos bűnözés mindennapi csapdáit és óvjuk szeretteinket a visszafordíthatatlan bajtól!
A könyv elérhetősége

2010. január 15., péntek

Vas Zoltán: Pozitív gondolatok kalendáriuma


A könyv nem más, mint egy különleges kalendárium, amelybe híres, ismert és kevésbé ismert személyiségektől gyűjtött össze a szerző pozitív gondolatokat, illetve a pozitív gondolkodásra ösztönző idézeteket, aforizmákat. Ezeket aztán oly módon helyezte el a kalendáriumban, hogy a szerzőjük születési, illetve halálozási évfordulóján szerepeljenek. Hogy ki az a több mint 350 szerző, akit a pesszimizmus ellen vívott küzdelem érdekében sikerült csatasorba állítani, az a gyűjtemény végén található „szerzők mutatójából” kiderül.

A pozitív gondolatok mellett akadnak olyanok is, amelyek az optimizmust csak sugallják. Ezekből a látszólag semleges gondolatokból az olvasónak kell ténylegesen optimista gondolatokat formálnia azáltal, hogy akár többször is elolvasva, s értelmezve  továbbgondolja elméjében azokat. Ezeket az elmélkedéseket akár le is írhatja, hogy később is emlékezhessen rájuk.) Ha úgy tetszik, a gyűjtemény egy része gyakorlat arra, hogy a mindennapi életünk negatív tényeit és tapasztalatait könnyebben átformáljuk az ellenkezőjére. Ez tehát nem csupán egy egyszerű gondolat-olvasókönyv és adattár, hanem egy gondolkodást fejlesztő feladatsorgyűjtemény is egyben, amely az esztendő napjainak múlása során segíthet, a gondolatok tükrében, pozitívabban láttatni a dolgokat.
Henry Ford azt mondta: „A gondolkodás a lehető legkeményebb munka, valószínűleg azért gyakorolják olyan kevesen.”. Az lehet, hogy kemény munka, de megéri a fáradságot, mert a lényeg ebben vagyon. Ugyanis, csak egy másképpen való gondolkodás által válhatnak optimistává a ma még pesszimisták. Ha jól belegondolunk, nincs nagy különbség a két tábor között. Mivel az optimisták is pesszimisták, csak ők a múltjukat, a tegnapot illetően.

A könyv elérhetősége

Farkas Margit: Dublini napló


Szívszorító pillanatok a Ferihegyi repülőtéren: egy magyar asszony búcsúzik családjától, hogy nyelvtudás nélkül megpróbálja a lehetetlent. Menekülve a munkanélküliségtől az írországi Dublinba tart, megtalálni a szerencséjét. Ragyogó lehetőségek helyett azonban elképzelhetetlen nehézségekkel szembesül: magánnyal és honvággyal, a szállás- és munkakeresés kilátástalanságával - mindazzal, ami egy embert testileg-lelkileg felőrölhet. Alig másfél évnyi kemény munka után kiábrándultan, betegen úgy határoz, hazatér. Bár vagyont, pénzt nem, valami értékeset mégis hazahoz magával: a dublini életfelfogást.

Hogyan alakulhat egy fiatalasszony sorsa, aki csekély nyelvtudással, egyedül indul idegenbe, hogy munkát keressen, és családjától háromezer kilométer távolságból tartsa el két gyermekét? Milyen megpróbáltatásokban, keserűségekben és örömökben van része?
Az író honlapja

Leczovics L. Zsolt: A kezdet... vagy a vég?!


Kedves Olvasó!
Igen, igen tudom. Ide valami nagyon okos dolgot szoktak írni. Egy érdekes ajánlót, egy fordulatos részletet a könyvből, esetleg egy rövid betekintést az író életének pár fontosabb állomásáról.

Ezt miért teszik? Naná, hogy azért, hogy a kedves olvasó, nagyon motivált legyen a vásárlásra. Amikor a hátlapot olvassa, azonnal hatalmas késztetést érezzen arra, hogy rohanjon, a könyvvel a pénztárhoz. Ha a hátlap jó, akkor már szinte el van adva a könyv. Tulajdonképpen ez rendben van így, ez a bevált módszer. A kitaposott ösvény. Az eladási statisztika és persze a bevétel az, amiből először lemérhető egy könyv illetve az író sikeressége.

Én miért nem teszem? Megmondom a frankót. Először is, okosat nem tudok írni. Érdekes ajánló? Az olyan önajnározás lenne. Egy fordulatos részlet a könyvből pedig sablonos. Az életem pedig számomra olyan sok fontosabb állomásból állt, hogy azt ecsetelni, kevés lenne a hátlap. De mégsem ezek a válaszok a kérdésre! A válasz egyszerű! Nem szeretem a kitaposott ösvényeket! Éljen az ismeretlen dzsungel!
Én egy egyszerű fickó vagyok, aki melózik a hétköznapokon, és szabadidejében történeteket fabrikál. Nem véletlen a fabrikál. Azért nem történeteket ír, mert írni, az írók tudnak. Én nem vagyok író. Csak egy lelkes amatőr. Jótanácsként, mindenképpen azt ajánlom, ne bízzanak a hátsó borítókban! Mindig olvassanak bele a könyvekbe, és úgy döntsenek.

2010. január 14., csütörtök

Agnes Golenya Purisaca: Az Aranykapu


A 3. évezred embere fantasztikus technikával próbálja az életet egyre kényelmesebbé tenni. A nehézségségeket, betegségeket, a Sors kiszámíthatatlanságát mesterséges beavatkozásokkal akarjuk kiiktatni. Mekkora árat kell vajon fizetnünk a látszólagos jól-létünkért? A legendák szerint már több civilizáció elbukott azon az úton, amire mi is ráléptünk. Az Aranyasszony útja folytatódik Peruban…    (Az Aranyasszony útja)
A történet alapja valóságos. A magyar származású Móricz János a hatvanas években egy barlangrendszerre bukkant Dél-Amerikában. Az őslakosok szerint egy kataklizma túlélői itt rejtették el ősi civilizációjuk üzenetét a mai ember számára egy kristálykorongba kódolva. Ám ezt nem akárki nyithatja fel: csak akinek energiarezgése képes a dekódoló rendszert aktiválni.
Ezt a kristálykorongot keresik a főhősök, Éva, Theo és Nantu, hogy megismerhesse az emberiség az életmentő üzenetet. Eközben az olvasó velük együtt ősi szimbólumokat fejthet meg; kiderül, hogy az egyiptomi, mezopotámiai és dél-amerikai kultúrák között feltűnő hasonlóság van; megtudja, hogy mit kerestek a magyar pálos szerzetesek Dél-Amerikában; hogy kik a mágusok és mi közük a magyaroknak hozzájuk. Ja, és hogy hová tűnt Isten női fele…
Kinek science fiction, kinek valóság: a lényeg, a könyv egyszerre tárja az olvasó elé átélhető módon a legmodernebb kvantumfizikai ismereteket és az ősi, misztikus bölcsességeket. Csakhogy napjainkban ez a kettő sokkal közelebb került egymáshoz, mint hinnénk, ami már önmagában is meghökkentő és mélyen elgondolkodtató lesz.
 

Agnes Golenya Purisaca: Az Aranyasszony útja


Mi köze lehet egymáshoz egy titokzatos dél-amerikai barlangrendszernek és egy pánikbeteg budai szépasszony útkeresésének?
Éva úgy érzi, megfullad az ürességben, amiben él. Miután férje a délelőtti géppel Buenos Aires-be utazik, kapja magát, bedobálja holmiját egy bőröndbe, beül Audijába és elviharzik vidéki szülővárosába, ahol egy őrült éjszaka eddig elfojtott érzelmeket hoz felszínre benne elementáris erővel. Éva kitör aranykalitkájából. Múltját, elveszett ambícióit kutatva meglátogatja halott anyja barátnőjét, akihez akkor érkezik néhány napra a fantasztikusan jóképű argentin régész-történész unokafivér, Paolo. Lesz felkavaró szerelem, dél-amerikai kalandtúra, ősmagyar történelem-kutatás, gyilkosság és túlélés.
Éva gyakorlatilag végigjárja az ősi beavatási lépcsőfokokat a testi-lelki-szellemi felébredéseken át, s jut el a fizikai beteljesedéstől a spirituális kiteljesedésig, Magyarországtól Peruig. A kalandos dél-amerikai út során feltárul egy ember izgalmas és megrázó belső utazása önmaga végső valójához. Kinyílik egy kapu, mely az ősi bölcsességek, rejtélyes legendák és misztikus tanítások világába vezeti az Olvasót.
Igazán olvasmányos formában érkezik hozzánk a komoly történelmi, teológiai, erkölcsi és spirituális üzenet: a világ nem olyan, mint amilyennek tűnik. És egyébként is itt az ideje, hogy az ember kitörjön önmaga leszűkített kereteiből és felnőjön azzá, akit az Isten állítólag saját hasonlatosságára teremtett.
A könyv elérhetősége


Ágoston Beáta: Meg nem értett jelek


A könyv azoknak az embertársaknak szól, akik az embert foglalkoztató négy alapkérdésre:
- Ki vagyok? - Honnan jöttem? - Hová tartok? - Meddig leszek itt? – választ/válaszokat szeretnének, és akiket az, hogy: „Ember” válasz szinten nem elégít ki. A gondolkodó emberi lények eme válasszal nem elégszenek meg! Amikor elgondolkodsz ezeken a kérdéseken, akkor adsz igazán értelmet az életednek!
Mivel a nagy játékban - amit ÉLET-nek nevezünk - nincsenek véletlenek, ezért mindig csak azt az embert fogod meglátni, aki számodra üzenetforrást jelent. Akár csak a nézése, egy mosoly, vagy egy arckifejezés, ami ott akkor jelen van, de mégis ott van! Kimondatlanul is lehet szavakat és mondatokat közvetíteni egymásnak. Kapod a jeleket, kapod az impulzusokat,…de tudd, hogy: mindig csak olyan emberekkel fogsz kapcsolatba kerülni, akik az életfeladatodban, mint segítők részt vállaltak! És így van visszafelé is!
Amikor megformálódik a személyiségünk, egy sorozat jel válik megfigyelhetővé csupán az arcunkon. Az arc nagyon jól tükrözi mindazt, ami bennünk, a testünkben, ami a lelkünkben zajlik. Egyfajta jelzés a külvilág és önmagunk számára is. Mondják azt is, hogy: a külső a belső tükörképe. Valóban!
Ahogyan a külvilág felé megmutatod magad, valójában az van benned!
Minden, ami bennünk van, kivetül, s egyfajta tükröt tart szembe velünk minden embertársunk! Amikor jól érzed magad, akkor mosolyogsz. Ez egyfajta jel arra vonatkozólag, hogy valóban felszabadult vagy, s jól érzed magad a bőrödben. Amikor viszont valami rossz hír felkavarja az érzéseidet, akkor mit teszel ki a külvilág felé? – Azt, hogy valami problémád van. Ez megnyilvánul akár abban, hogy a nézésed szomorú, vagy lebiggyed a szád, esetleg a sírás is nagyon jól érthető jel. A betegség is egy jel. Jelzés arra, hogy a benned lévő dolgokban zavar keletkezett, s fizikai szinten megjelenik valamilyen elváltozás. Életed története csak akkor válik értékessé, amikor visszatekintesz a bejárt útra.
Meglátod az összefüggéseket, és a határtalan intelligencia által az Univerzumból kapott jeleket, üzeneteket megtanulod értelmezni. A „meg nem értett jelek” a benned megfogalmazott kérdésekre válaszként jelen vannak mindig és mindenütt… csak figyelj!
Életed egy természetes áramlási folyamat, melyben a kapott jeleket észlelni, s felhasználni kell ahhoz, hogy a lélek szintjén élve tisztán lásd az élet adta igazságokat.
Életed csodálatos részét akkor tapasztalod meg, amikor a határtalan lehetőségekből kiragadod a számodra értékes dolgokat, és értelmet adsz nekik.
A Te közreműködésed nélkül nincs értelme egyetlen egy eseménynek sem! Használd a jeleket, üzeneteket, a véletlennek tűnő egybeeséseket szándékod és álmaid megvalósítására, céljaid elérésére!
A könyv elérhetősége